Az emberek gyorsabban fejlődnek, mint ahogy azt korábban gondolták, az egyetlen populáción eddig elvégzett legnagyobb genetikai vizsgálat szerint.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, miután kimutatták, hogy szinte minden élő ember visszavezethető egyetlen közös férfi ősre, aki mintegy 250.000 évvel ezelőtt élt. Az úgynevezett "genetikai Ádám" felfedezése, aki mintegy 100.000 évvel később élt, mint ahogy azt korábban gondolták azt sugallja, hogy az embernek sokkal gyorsabban kell genetikailag fejlődnie, mint ahogy azt ezelőtt hitték.
Kári Stefánsson, a deCODE Genetika vállalat alapító igazgatója, és a tanulmány vezető szerzője azt mondta, hogy "Ez azt jelenti, hogy gyorsabban fejlődtünk, mint azt gondoltuk."
A tanulmányból az is kiderül, hogy a legutóbbi közös férfi ősünk körülbelül egy időben élt a "mitokondriális Évával" - az utolsó nővel, akihez minden ma élő nő mitokondriális DNS-e visszavezethető.
Ellentétben bibliai társaikkal, a genetikai Ádám és Éva korántsem voltak az egyetlen élő emberek, és bár szinte biztosan soha nem találkoztak, ám a legújabb becslésnek, amely közelebbi egyezést mutat a dátumok között, több értelme van a kutatók szerint.
Amennyiben a teljes populáció mérete stabil - ahogy hosszú időn keresztül volt a múltban - a férfiaknak átlagosan csak egy fia, és a nőknek csak egy lánya van. Ez azt jelenti, hogy minden egyes embernek nagy esélye van, hogy apai vonala végül megszűnik. Mindez azt jelenti, hogy minden férfi leszármazott, például a lányának a fia, az Y-kromoszómáit más emberektől örökölte. Ha elég messzire visszautazunk az időben, az elmélet szerint egyetlen olyan ember lenne, akinek apai vonala a mai napig megszakítatlan, ez az ember az Y-kromoszómájú Ádám.
A kutatók ennek az embernek a létezését úgy datálták, hogy összehasonlították 753 izlandi férfi Y-kromoszómáját, akiket 274 apai vonalba csoportosítottak. A kutatók egy "molekuláris órát" használtak, mely a DNS mutációkon alapul, mely minden nemzedékkel megjelenik, hogy megbecsüljék Ádám korát.
A Nature Geneticsben megjelent tanulmány (1) a genetikai Ádám új korát 174.000 és 321.000 év közé teszi. A genetkai Éváról úgy gondolják, hogy 200.000 évvel ezelőtt járt a Földön, amely Ádám korának új hibahatárai közé esik.
"Ez óriási önbizalmat ad számunkra, hogy van egy idővonal, ami hasonló," - mondta Stefánsson.
Az ősi Ádám korábbi időpontjai sokkal messzebb estek a mostani mindössze 50.000 évhez képest, ami visszanyúlt körülbelül 500.000 évvel ezelőttig, és az egyes becslések jelentős eltéréseket muattak az ősi Éva dátumához képest. Egyes kutatók szerint a poligámia megmagyarázná a rést olyan esetben, amikor Ádám sokkal közelebb esett hozzánk akkor, ha csökken azon férfiak száma, akik átadják az Y-kromoszómájukat. "A két nem egymástól elválaszthatatlan," - mondta Stefánnson. "Nem számít, hogy az embernek hány nőtől van gyereke, a fele fiú lesz, a másik fele pedig lány."
Agnar Helgason, szintén a deCODE kutatója elmondta, hogy a legújabb eredmények segíthetnek finomítani az emberi evolúció jelentősebb eseményeinek időpontjait, mint például azt, hogy az ember mikor vándorolt ki Afrikából, és mikor érkezett Európába. "Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy honnan jöttünk, és mikor," - mondta. "Mindez egy kicsit megbízhatóbb információt nyújt számunkra arról, hogy mikor történt."
A korábbi kutatások is azt mutatták, hogy az ember most gyorsabban fejlődik, mint bármikor a modern csimpánzok őseivel 6 millió évvel ezelőtt történt szétválás óta. A Wisconsin Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az emberi gének leglább 7 százalékában mentek végbe változások a legutóbbi időkben. Egyes módosulások következtében jelent meg a szép bőr és a kék szem Észak-Európában, bizonyos afrikai populációk jobban ellenállnak a maláriának, és megjelent egy gén, amely lehetővé teszi a laktóz megemésztését.
Nagy-Britanniában mostantól legális megváltoztatni az embriók génállományát
Nagy-Britannia az első ország a világon, amelyben a parlament engedélyezte, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárásban megváltoztassák egy embrió génállományát az örökletes betegségek megelőzésére.
A génállomány kilencvenkilenc százalékát továbbra is a szülőktől örökli, de DNS-ek egy százaléka származhat egy második női donortól.
Először változtathatnak szándékosan az emberi génállományon. Holott vagy húsz éve megegyeztek a kormányok, hogy ezt nem kellene.
0 Comments