A szabadkőművesség sokáig magát a tudást jelentette, később is nagy szerepe volt a kultúra ápolása terén. Akadémiákat működtettek, kórházakat alapítottak; részük volt a különböző országok ipari fejlődésének fellendítésében. Elég hamar (az 1700-as évektől, vagy még korábban) elindult a szakadás közöttük. Tudunk róla, hogy ma is vannak, akik továbbra is adakoznak, és őrzik a titkos tudást (ideje lenne már, hogy ne őrizzék annyira!), ők a "jó" oldalán állnak. Van viszont a "sötét" oldal, akik a tiszta eszméket pénzhatalmi törekvésekre váltják fel, és gazdasági, politikai világuralomra törnek. Vásárolják, gyűjtik az aranyat. Ma már nem titok a régi alkímiai műhelyek technológiája, de kérdés, hogy a genetikai hanyatlás miatt ki tudná-e váltani ma is azt a regeneráló hatást, mint korábban. Jó lenne, ha a jó szándékú, az eredeti tiszta szellemi törekvéseket követők végre közkinccsé tennék a "rejtett tudást" a remélhetően rövidesen bekövetkező kitisztult világ számára.
0 Comments